2008. október 30., csütörtök
Végre itthon ADSL!
Na végre...megérkezett itthonra az, ami a leginkább hiányzott itthon eleddig, ami ugyebár - mint tudjuk - nem más, mint a T-Home ADSL! Mostantól aztán, ha reménykedtetek is, vége a reménynek! Mától kezdve naponta frissül a blog!!! Talán csak a Vasárnap lehet kivétel, de inkább az sem. :P Úgyhogy, jelenlévők: RESZKESSETEK! XDXDXD
Néhány új "fícsőr" ;-)
Ezen a napon bevezettem néhány újdonságot a blogon, mint az gondolom egyeseknek már feltűnt.
1.: Látogató-számláló: gondolom, már szinte mindenki látott ilyet, úgyhogy nagyon nincs mit bemutatni rajta...egyszerűen csak mától kezdve számolja, hogy hányan nyitották meg ezt az oldalt (mármint hogy hányan néztek föl a blogomra; az érthetőség kedvéért).
2.: Rendszeres olvasók listája: ide mindenkinek, aki rendszeresen olvassa / írja a blogomat, érdemes lesz belépni, hátha lesz ebben némi meglepetés is!
3.: Első YouTube-videóim: mostantól kezdve mindig fel fogom legalább valamelyik blogomra rakni a feltöltött videóim linkjét, ilyen módon fölraktam a Netidők 13. születésnapjáról szóló videókat is, a YouTube-profilomon ez kezdettől fogva látható ITT, illetve a NIBKO blogon is megnézhető mindkettő videó.
Remélem, elnyeri tetszéseteket ez a néhány újdonság, ha még szeretnétek valamit, csak írjátok nyugodtan meg nekem, aztán vagy úgy fogom találni, hogy ez tényleg kell, vagy úgy, hogy nem...
1.: Látogató-számláló: gondolom, már szinte mindenki látott ilyet, úgyhogy nagyon nincs mit bemutatni rajta...egyszerűen csak mától kezdve számolja, hogy hányan nyitották meg ezt az oldalt (mármint hogy hányan néztek föl a blogomra; az érthetőség kedvéért).
2.: Rendszeres olvasók listája: ide mindenkinek, aki rendszeresen olvassa / írja a blogomat, érdemes lesz belépni, hátha lesz ebben némi meglepetés is!
3.: Első YouTube-videóim: mostantól kezdve mindig fel fogom legalább valamelyik blogomra rakni a feltöltött videóim linkjét, ilyen módon fölraktam a Netidők 13. születésnapjáról szóló videókat is, a YouTube-profilomon ez kezdettől fogva látható ITT, illetve a NIBKO blogon is megnézhető mindkettő videó.
Remélem, elnyeri tetszéseteket ez a néhány újdonság, ha még szeretnétek valamit, csak írjátok nyugodtan meg nekem, aztán vagy úgy fogom találni, hogy ez tényleg kell, vagy úgy, hogy nem...
2008. október 21., kedd
Őszi szünet - elkezdődött!
Holnap déltől hivatalosan is beköszönt minden iskolásnak és gimnazistáknak a 2008-2009-es tanév "őszi szünet" című évi sulimentes programja (ez de hülyén hangzik már...:-D), amiben...nos, ÉN is részt veszek, tehát ennek vége előtt már otthon is lesz T-Home Happy ADSL havi 3990 HUF-ért, úgyhogy nem menekültök utána előlem egy napra sem, szóval vigyázni XD (ez továbbra is egy smiley, tanulatlan kollégáim!)
Úgyhogy jön egy közel kéthetes lazítás, fellélegzés, és frissen, örömmel fogja mindenki folytatni November 2.-ától a tanévet, de azután is csak kicsit több mint másfél hónapot kell várni, hiszen utána egy újabb hosszú szünet fog következni - a 2008-2009-es évforduló téli szünete...
Úgyhogy jön egy közel kéthetes lazítás, fellélegzés, és frissen, örömmel fogja mindenki folytatni November 2.-ától a tanévet, de azután is csak kicsit több mint másfél hónapot kell várni, hiszen utána egy újabb hosszú szünet fog következni - a 2008-2009-es évforduló téli szünete...
2008. október 16., csütörtök
15 év.
Ennyi ideje blogosítok...izé, boldogítok mindenkit, hiszen 1993. Október 16. hajnalán születtem, immár tehát néhány órával több mint 15 éve. Ez idő alatt rengeteg minden történt a világban... 1993-ban például a Szilágy Árpád-féle Reggeli Csúcs indult el a Petőfi Rádión, de ez sajnos 1999 elejére megszűnt. Viszont 1995. Július 12-én indult el a MODEM IDŐK, majd rá 3 nappal NonóManó is világra jött. Eközben a MODEM IDŐK 2006-ra Netidőkké változott és egyórássá alakult, ami az MR-2 átalakítása óta sem változott...most jól belakva vagyok itt, 15 évesen, miután a suliban az osztályban egy szép hosszú ubit kaptam a kedves oszttársaimtól, valamint PálIldi-től egy Connect c. magazint. Az idő nagyon szép mostanában, még most, este is egész kellemes idő van, igaz, pici szellő van, de ez semmiség egy magamfajta 15 évesnek; minden adott tehát egy nagyon jó Csütörtökhöz, ráadásul suliban a Gólyatánc is kezdi végleges formáját elnyerni...holnap délután suliban az is előadásra kerül. Milyen jó is lesz suliban hétvége előtti utolsó napon este fél tízig bennmaradni egy sulis bulin! XD Aztán - mintha ezzel a heti sulizásból nem lenne éppen elég - még Szombaton délelőtt is sulival együtt fogunk délelőtt 10-től menni az Operába Bánk Bánozni! Csak ezután jön számunkra az igazi hétvége...de túlélem, és ami számomra a lehető legnagyobb ajándék lesz jelenkorban: VÉGRE LESZ OTTHON ADSL-ÜNK! Hurrá!!!!! Ez az! Ez keelett már csak igazán nekem (nekünk)! :-)))
2008. október 13., hétfő
Szíves elnézéseteket kérem, de Pénteken semmiképpen sem lehet...Szombat délután vagy Vasárnap viszont igen!
Sziasztok! Sajnálom, hogy ezt kell közölnöm, de most Péntek számomra foglalt...mert amikor azt írtam, jó, teljesen elfeledkeztem arról, hogy nekünk ugyanazon a napon a sulinkban este 9-ig lesz a gólyabál, ahol kötelező jelen lennem...nagyon sajnálom, de ez a helyzet...:-((( Szerda vagy Szombat nem lenne jobb? Szombaton ugyanis azt meg lehetne tenni, hogy délelőtt 11-től lehetne találkozni a Sirály kávézóban (Budapest, VI. kerület, Király utca 50.), hiszen oda minden héten járok, mert ott van hetente Ingyenes Korrepetálás, aminek ezen a blogon is jelenlévő "Ingyenkorrep" Ákos a szervezője, de mindjárt AakoSKa vagy milyen néven ugyanitt meg fog jelenni, mindegy, ide Szombaton délelőtt 11 és 2 vagy 3 óra között járok, szal ha ez jó lenne, jöhetnétek! (Bár még ez sem az igazi, hiszen délelőtt 10-től a sulival Bánk Bánt fogunk nézni az Operában, amit egyébként szívesen adnék NonóManónak, hiszen ő szeretne az Operaházban lenni alig 400 forint belépési díjért, nem én...de a délután 2-4-ig pl. maradhat!)
2008. október 12., vasárnap
BVE Klub - pályaletöltések eddigi aránya
A felmérés Márciusban indult, de November még nincsen, ugyebár...ez a fórumon mindig megtekinthető, hogy eddig hányan töltötték le az oldalt. Oda mindenkinek javasolt fölnézni, hátha valamelyikőtök rabjává esik a játéknak! :)
2008. október 11., szombat
Wojciech Jaruzelski ogłasza wprowadzenie stanu wojennego
Wojciech Jaruzelski ogłasza wprowadzenie stanu wojennego és Gustáv Husák
Dzsingisz kán a teniszütőjéért nyúlt.
- Még ne - figyelmeztették tanácsadói. Mindaddíg míg a kokas nem kukorékol 4-et 5-öt, ne üss, ne szerválj, s még csak ne is gondolj ilyen fortélyokra.
Pedig Dzsingisz fejében tucatnyi gondolat és érzést tolult ekkor elő, mikor a hosszú asztalnál ülve a pohárköszöntők és tósztok után hirtelen és határozottan a teniszütőjéért nyúlt.
Szülei is így nevelték, s minden héten legalább kétszer az edzésen oldott hangulatban, meccs utáni öltözői beszélgetésekben szublimálódott lelke s elméje.
Zord ábrázattal s nyilakat lövelő tekintettel forgatta most már fejét, melynek búbját nehézfegyverzetű sisak nyomta.
- A kutyafáját! - kiáltott fel. - Micsoda? Már a saját asztalomnál is ebben a kemény nehéz sisakban kell ülnöm, s lehetőségeim korlátozottakká válnak, mikor az én saját részemre szánt marhasültet sem szeletelhetem fel az ezüstös csillogású késemmel??? - A nemjóját.
- De Dzsingisz - bökött közbe Dárius perzsa uralkodó legkisebb unokája, Ábrány -, ki mondja, ki kényszerít, ki tukmál tégedet itten? Eléd lett rakva a kacsasült, a libatepertő, a szalámis szendvics és a grízes tészta.
- No és?
- Én is ezt kérdem! Csesszed meg, hát a mindenit neki. Lokátort szerelek a pengődre, és azzal... - itt hangja megbicsaklott, ivott egy korty szódabikarbónát - azzal a lendülettel fogok felszerelni még vagy hármat négyet.
- Gondolkozz, s csak azután gombolkozz - élcelődött erre Dzsingó. Hulla mindegy, hogy ki mit mond, én most asztalt bontok, amíg bontott téglát nem hoznak nekem, amiből palotát építek itt a sivatag szaharai szavannás homokján, hol még az őzek, a gidák, s az a hosszú állat... hogy is hívják?
- Gazella.
- No míg az ide nem szokik, ide nem háziasodik, itt meg nem domesztikálódik.
- Várjáál, nem úgy van az... Majd mikor ollóval nyírod a szőrméjét, a bársonyos kis bundáját, a birkatürelmed, az hol marad?
- Jájj, jájj, fogta meg erre a fejét a kán, telebeszélitek minden ostobasággal a fejem, én juszt is fogom a teniszütőt, meglendítem, megpendítem, ezt a rothadó kocsonyát meg, s arrébb lökte, mi az asztalon sorakozott, ezt pedig vigyétek, s legyen a háziállatok martaléka, ti ösztönlények! Pukkadjatok meg!
Dzsingisz e szavakat már igen hangosan mondta, így az asztalnál többen is elpisszentek e szavak bevégeztével.
- Ejnye, a mindenit, mi ez az ünnepi asztalhoz nem illő, könyörtelen, nyers hangnem? Csukamájolajat kenek a varkocsomra - mert akkoriban ez volt az elégedetlenség kifejezésének eszköze -, ha ez igaz, kánhoz nem méltó viselkedést látok itt kiburjánodzni.
- Bocsánat, bocsánat, zavarában Dzsingisz a teniszütő húrjait kezdte el installálgatni, zimankós téli estéken magányosan didergek jurtámban, és senki nem hoz tüzifát, most meg körülvesz a béke s a szeretet, s itt műsorozok, bocsánat, bocsánat.
Zsebéből elővette a csuklószorítót és a fejpántot, szakszerűen felhelyezte azokat a megfelelő helyre, zsinórral körbefogatta övén a hevedert és lojalitásból jó nagyot csapott az étkezőasztalra teniszütőjével.
- Akkor majd a konjunktúra és recesszió idején, kedves "elv" és "elvhű" társaim, akkor ha ott találjátok magatokat, ne lepődjetek meg.
Hogy fenyegetés, aprócska szúrkálódás vagy csupán bölcs jóslat volt ez a részéről, nem tudni, s az sem bizonyos, kinek és hogy szánta ez utolsó mondatot.
Annyi azonban a mai kutatások tükrében már tény, hogy sokak szerint csak a kalendáriusok és breviaristák egyik mesterfogása volt, hogy a történetet e csattanóval, e nem várt fordulattal színezzék ki iniciális krónikájuk lapjain, a valóságban pedig Dzsingisz végül néhány bemelegítő gyakorlat után lábfejeit jól megnyújtva elment a teniszcsarnokba, és ott a játék hevébe jőve elfeledkezett mindarról, mi az ünnepi asztalnál történt. Csak arról nem tudott elfeledkezni, hogy kiket és milyen mértékben bántott meg ezzel, mert lelke mélyén mint kór, úgy örökre lappangott minden szemtelenkedése, minden gúnyos élcelődése, minden odamondása.
- Ezek az emberek, vallotta később visszaemlékezéseiben, nekem mind szolgáim, tanácsadóim, kancellárjaim, s más magas tisztségeket betöltő pajtásim voltak. De egy napon a dél-tibeti bosszúhadjárat után kedvem lett volna mindnek megmondani, mit legbelül éreztem (talán mindvégig). Nem tettem meg. Inkább visszavonultam a jurtámba, rágyújtottam ezüstveretes szipkámra, megtömtem shaongi dohánnyal, szelencémet pedig összetapostam.
Ez volt az utolsó szál, amit szívtam, a szipkát elhajítottam, a dohányt eladtam, a leányomat pedig a zsonglőrökre hagytam gyámügyileg.
És? Ki bánja? - zárta le a monológját a tekintélyes államférfi. Én ugyan nem, de ha bárki ezek után a történelem szövésekor s a krónikák lapjain engem mint sötét erő, keleti pusztító ábrázol, hát rajta, hát lám! Uccu neki! Sajnos ha az illusztrátorok nem holmi krónikás egyházi portyok lennének, hanem grafikusok, karikaturisták, nos, más lenne itt a világ.
De nem! Legyen így, az igazság pedig itt van, amik az én élő szavaim és élő legendám. Ezt vigyétek tovább, s lesz ki meghallgatja, és elhiszi. Csókolom, csókolom. Isten az én tanúm.
Láolám láolám
- Még ne - figyelmeztették tanácsadói. Mindaddíg míg a kokas nem kukorékol 4-et 5-öt, ne üss, ne szerválj, s még csak ne is gondolj ilyen fortélyokra.
Pedig Dzsingisz fejében tucatnyi gondolat és érzést tolult ekkor elő, mikor a hosszú asztalnál ülve a pohárköszöntők és tósztok után hirtelen és határozottan a teniszütőjéért nyúlt.
Szülei is így nevelték, s minden héten legalább kétszer az edzésen oldott hangulatban, meccs utáni öltözői beszélgetésekben szublimálódott lelke s elméje.
Zord ábrázattal s nyilakat lövelő tekintettel forgatta most már fejét, melynek búbját nehézfegyverzetű sisak nyomta.
- A kutyafáját! - kiáltott fel. - Micsoda? Már a saját asztalomnál is ebben a kemény nehéz sisakban kell ülnöm, s lehetőségeim korlátozottakká válnak, mikor az én saját részemre szánt marhasültet sem szeletelhetem fel az ezüstös csillogású késemmel??? - A nemjóját.
- De Dzsingisz - bökött közbe Dárius perzsa uralkodó legkisebb unokája, Ábrány -, ki mondja, ki kényszerít, ki tukmál tégedet itten? Eléd lett rakva a kacsasült, a libatepertő, a szalámis szendvics és a grízes tészta.
- No és?
- Én is ezt kérdem! Csesszed meg, hát a mindenit neki. Lokátort szerelek a pengődre, és azzal... - itt hangja megbicsaklott, ivott egy korty szódabikarbónát - azzal a lendülettel fogok felszerelni még vagy hármat négyet.
- Gondolkozz, s csak azután gombolkozz - élcelődött erre Dzsingó. Hulla mindegy, hogy ki mit mond, én most asztalt bontok, amíg bontott téglát nem hoznak nekem, amiből palotát építek itt a sivatag szaharai szavannás homokján, hol még az őzek, a gidák, s az a hosszú állat... hogy is hívják?
- Gazella.
- No míg az ide nem szokik, ide nem háziasodik, itt meg nem domesztikálódik.
- Várjáál, nem úgy van az... Majd mikor ollóval nyírod a szőrméjét, a bársonyos kis bundáját, a birkatürelmed, az hol marad?
- Jájj, jájj, fogta meg erre a fejét a kán, telebeszélitek minden ostobasággal a fejem, én juszt is fogom a teniszütőt, meglendítem, megpendítem, ezt a rothadó kocsonyát meg, s arrébb lökte, mi az asztalon sorakozott, ezt pedig vigyétek, s legyen a háziállatok martaléka, ti ösztönlények! Pukkadjatok meg!
Dzsingisz e szavakat már igen hangosan mondta, így az asztalnál többen is elpisszentek e szavak bevégeztével.
- Ejnye, a mindenit, mi ez az ünnepi asztalhoz nem illő, könyörtelen, nyers hangnem? Csukamájolajat kenek a varkocsomra - mert akkoriban ez volt az elégedetlenség kifejezésének eszköze -, ha ez igaz, kánhoz nem méltó viselkedést látok itt kiburjánodzni.
- Bocsánat, bocsánat, zavarában Dzsingisz a teniszütő húrjait kezdte el installálgatni, zimankós téli estéken magányosan didergek jurtámban, és senki nem hoz tüzifát, most meg körülvesz a béke s a szeretet, s itt műsorozok, bocsánat, bocsánat.
Zsebéből elővette a csuklószorítót és a fejpántot, szakszerűen felhelyezte azokat a megfelelő helyre, zsinórral körbefogatta övén a hevedert és lojalitásból jó nagyot csapott az étkezőasztalra teniszütőjével.
- Akkor majd a konjunktúra és recesszió idején, kedves "elv" és "elvhű" társaim, akkor ha ott találjátok magatokat, ne lepődjetek meg.
Hogy fenyegetés, aprócska szúrkálódás vagy csupán bölcs jóslat volt ez a részéről, nem tudni, s az sem bizonyos, kinek és hogy szánta ez utolsó mondatot.
Annyi azonban a mai kutatások tükrében már tény, hogy sokak szerint csak a kalendáriusok és breviaristák egyik mesterfogása volt, hogy a történetet e csattanóval, e nem várt fordulattal színezzék ki iniciális krónikájuk lapjain, a valóságban pedig Dzsingisz végül néhány bemelegítő gyakorlat után lábfejeit jól megnyújtva elment a teniszcsarnokba, és ott a játék hevébe jőve elfeledkezett mindarról, mi az ünnepi asztalnál történt. Csak arról nem tudott elfeledkezni, hogy kiket és milyen mértékben bántott meg ezzel, mert lelke mélyén mint kór, úgy örökre lappangott minden szemtelenkedése, minden gúnyos élcelődése, minden odamondása.
- Ezek az emberek, vallotta később visszaemlékezéseiben, nekem mind szolgáim, tanácsadóim, kancellárjaim, s más magas tisztségeket betöltő pajtásim voltak. De egy napon a dél-tibeti bosszúhadjárat után kedvem lett volna mindnek megmondani, mit legbelül éreztem (talán mindvégig). Nem tettem meg. Inkább visszavonultam a jurtámba, rágyújtottam ezüstveretes szipkámra, megtömtem shaongi dohánnyal, szelencémet pedig összetapostam.
Ez volt az utolsó szál, amit szívtam, a szipkát elhajítottam, a dohányt eladtam, a leányomat pedig a zsonglőrökre hagytam gyámügyileg.
És? Ki bánja? - zárta le a monológját a tekintélyes államférfi. Én ugyan nem, de ha bárki ezek után a történelem szövésekor s a krónikák lapjain engem mint sötét erő, keleti pusztító ábrázol, hát rajta, hát lám! Uccu neki! Sajnos ha az illusztrátorok nem holmi krónikás egyházi portyok lennének, hanem grafikusok, karikaturisták, nos, más lenne itt a világ.
De nem! Legyen így, az igazság pedig itt van, amik az én élő szavaim és élő legendám. Ezt vigyétek tovább, s lesz ki meghallgatja, és elhiszi. Csókolom, csókolom. Isten az én tanúm.
Láolám láolám
Közel másfél évnyi blogolás áll mögöttem - találkozót hirdetek!
Október 9-én a Bloggeren (és egyben a Google-ön) való jelenlétem 17 hónapos lett, hiszen 2007. Május 9-én indult meg számomra a blogolás, és ezalatt az idő alatt már nagyon sok minden történt. A közel másfél évnyi blogolásom ünnepére Október 17-ére meghívjuk a kedves olvasóimat egy jó kis találkára Budapesten a Nyugati Pályaudvarnál lévő McDonald's-ba délután. Gyertek, beszélgessünk egy jót, emlékezzünk "meg" arról, hányan jöttek hozzám kommentezni, hányan hagytak el közülük, és hogy kik azok, akik végig "talpon maradtak"; vagy bármiről, amit akartok! Ott leszek! Várok mindenkit!
Dzsingisz kán nyomában
Dzsingisz kán hadaival szemben sikeresen felvettük a harcot, először ő lőtt, aztán én, és így ment ez tovább sokáig. Aztán kezdődött az ünnepség, amin Dzsingisz kánon kívül felesége, Dzsamilla, jómagam és néhány veterán katonatársam is részt vett (Gál József és ezrede, Daniella). Így aztán hajnalig tartó mulatság keretében először az ütközetről szóló összefoglaló-summázó kisfilmet vetítettük le, majd sűrű tapsvihar közepette Pál Józsefné "Dzsingisz kán útrakél" c. történelmi jellegű útibeszámolójából olvastunk föl részeket. A jó balatonfelvidéki tájbor és a hangulat hatására örömmel és csókkal végeztük be az estét, búcsúzáskor egy-egy csokor rózsát és pipacsot adtak át a siheder licealista lányok az idősödő hadvezérnek. Utolljára csak ennyit kérdezett Dzsingisz:
- Nálatok nincsenek kánok?
- Óh, dehogy, a kán-rendszert nálunk már régesrég eltörölték, sőt mondhatnók, ki sem alakult. Tudniilik míg délen Vajdaságban a vajdák, Dalmáciában a dalmák, Horvátországban a bánok viselik "az övet", addig nállunk a királyok a "papucsot"
Ezen modoros, ám annál sziporkázóbb felszólalást sűrű tapsfelhő és tűzijáték átal gerjeszett füstfelhő követte.
A háromszínű (trikolor) zászlócsík elvágása után ifj. Tollár Ede eszdéesszes képviselő mondott beszédet, és lezárta az ülést.
Rövid kitérő után beizzították a sütőt, hopp, be a halat és a vadat, jól fel 220 celsiusra, és mehet a pirított ponty, a közönség kedvence.
Dim
domm
diridongó
Bajomi Anna Zsófia
- Nálatok nincsenek kánok?
- Óh, dehogy, a kán-rendszert nálunk már régesrég eltörölték, sőt mondhatnók, ki sem alakult. Tudniilik míg délen Vajdaságban a vajdák, Dalmáciában a dalmák, Horvátországban a bánok viselik "az övet", addig nállunk a királyok a "papucsot"
Ezen modoros, ám annál sziporkázóbb felszólalást sűrű tapsfelhő és tűzijáték átal gerjeszett füstfelhő követte.
A háromszínű (trikolor) zászlócsík elvágása után ifj. Tollár Ede eszdéesszes képviselő mondott beszédet, és lezárta az ülést.
Rövid kitérő után beizzították a sütőt, hopp, be a halat és a vadat, jól fel 220 celsiusra, és mehet a pirított ponty, a közönség kedvence.
Dim
domm
diridongó
Bajomi Anna Zsófia
Nulladik változat
Tűz
Ma éjjel a tűzből kilépett
Hogy táncoljon egyedül
Mondtam ha már itt vagy
Lobogj a testem körül
retr. Táncolj még tovább
Engedj széthullani
Mert út nincs hová
Nem is voltam
Nem is leszek
Szerelem vagyok
Ébredô gyűlölet
Csak forgunk és pörgünk egymáson
Senki sem menekül
Adok én is mikor ad nekem
Ne üvöltsetek egyedül
refr. Táncolj még tovább...
Mikor reggel felébredünk
Alig fogok ismerni rád
Tegnap még gyönyörű voltál
Tegnap még gyönyörű voltál
De én egy kissé megégettelek
Életem nem élet
Halálom nem halál
Szerelmem önszerelem
Hát ezért teszem
refr. Táncolj még tovább...
Mikor reggel felébredünk
Alig fogok ismerni rád
Tegnap még gyönyörű voltál
Tegnap még gyönyörű voltál
Ma éjjel a tűzből kilépett
Hogy táncoljon egyedül
Mondtam ha már itt vagy
Lobogj a testem körül
retr. Táncolj még tovább
Engedj széthullani
Mert út nincs hová
Nem is voltam
Nem is leszek
Szerelem vagyok
Ébredô gyűlölet
Csak forgunk és pörgünk egymáson
Senki sem menekül
Adok én is mikor ad nekem
Ne üvöltsetek egyedül
refr. Táncolj még tovább...
Mikor reggel felébredünk
Alig fogok ismerni rád
Tegnap még gyönyörű voltál
Tegnap még gyönyörű voltál
De én egy kissé megégettelek
Életem nem élet
Halálom nem halál
Szerelmem önszerelem
Hát ezért teszem
refr. Táncolj még tovább...
Mikor reggel felébredünk
Alig fogok ismerni rád
Tegnap még gyönyörű voltál
Tegnap még gyönyörű voltál
2008. október 8., szerda
Már Skype-on is elérhető vagyok // Now I'm able to be found on Skype too
Üdv néktek! Most már Skype-on is mindenki felvehet Gothpaladinus (mi más) néven! Gyertek és csevegjünk szövegben vagy videóban! // Hello everybody! Now I can also be found on Skype with Gothpaladinus (what else) name! Come and chat by text or video!
2008. október 7., kedd
Első alkalom, hogy iPhone-t érinthettem meg - első tapasztalatok
Anny egyik kedves kedves kollégájának köszönhetően végre volt alkalmam kezembe fogni tegnap délután a könyvtárban az aktuális csúcstelefont, az Apple iPhone 3G-t. Kipróbáltam a nagyítható netböngészőt, a Google Maps-ot és...ledöbbentem. EZ valóban Hungária aktuálisan legjobb telefonja, igaz, BT-n nem tudtam párosítani a saját telcsimmel...
2008. október 1., szerda
"Itt Október, itt van újra"
Hellósztok!
Először is hadd kívánjak mindenkinek 'tűrhető' Októbert!
Másodszor, látom, nem sok rendszeres olvasónk tud eléggé jól angolul. Éppen ezért most nekik mutatnék néhány hasznos fordítási oldalt:
Angol-Magyar Online Szótár
SZTAKI Szótár: szotar.sztaki.hu / SZTAKI Dictionary: dict.sztaki.hu
.:: webforditas.hu ::. - Online fordítószolgáltatások - MorphoLogic
Harmadszor: ez az utolsó alkalom, hogy elfogadtam a nyelvnemtudásotokat. Mégegyszer ne lássam azt, hogy ezzel jöttök érvelni, hogy 'jaj, nem tudok angolul'! Nem fogom elfogadni.
Először is hadd kívánjak mindenkinek 'tűrhető' Októbert!
Másodszor, látom, nem sok rendszeres olvasónk tud eléggé jól angolul. Éppen ezért most nekik mutatnék néhány hasznos fordítási oldalt:
Angol-Magyar Online Szótár
SZTAKI Szótár: szotar.sztaki.hu / SZTAKI Dictionary: dict.sztaki.hu
.:: webforditas.hu ::. - Online fordítószolgáltatások - MorphoLogic
Harmadszor: ez az utolsó alkalom, hogy elfogadtam a nyelvnemtudásotokat. Mégegyszer ne lássam azt, hogy ezzel jöttök érvelni, hogy 'jaj, nem tudok angolul'! Nem fogom elfogadni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)