Egy kis létszámú, ámde annál ütősebb buli

Tegnap délután 4 és este 1/2 9 között egy igen nagy 14. szülinapi bulit rendezett Szűcs Dániel Gábor, NonóManó osztálytársa, mellesleg az Amusement Parking blog tagja, és a bulijára engem is meghívott, és én mentem is hozzá.

A buli előzményeiről annyi: Danival először Windows Live Messengeren cseteltem először, akkor még egy közös évfolyami csevegésen, de igazán csak Skype-on ismerkedtem meg vele. Ő nagy Linkin Park rajongó, és ő is ismeri a BVE világát, és miután ugyan már Február végén betöltötte a 14-et, de csak mostanra került rá igazán jó alkalom, hogy két-három barátjával együtt összejöjjünk, és egy nagyon szórakoztató és király hangulatú bulit csapjunk.

Kezdjük is ott, hogy még délután 2 óra előtt nem sokkal még nyomtunk Skype-on egy előcsevegést arról, hogy inkább már 15:45 körül legyek ott, hogy - mivel eredetileg karaoke-zás volt tervben, de aztán előkészületek híján ez elmaradt - beállítsuk így előre a mikrofonokat. Dani - még mielőtt az első kólákat kitöltöttük a poharakba - berakta a mikrofonokat az egyik szekrényébe, de aztán elfelejtette, hogy oda rakta őket, lett is nagy pánik :D, de szerencsére az alapos körülnézés után meglettek, így be is nyomtuk őket a "házimoziba", és kipróbáltuk, jó volt. Akkor még volt ott egy kb 12 éves "kislány", Flóra is, aki azzal szórakozott, hogy labdazsonglőrködött, mondta, hogy egyik barátnője tanította meg rá, meg is dícsértem, mert ütős volt. :) A bulin az időbeli pontosság az én kb 5 perces "késésemet" kivéve (nem 15:45-re hanem 15:50-re értem oda, de éppen, amikor nyomtam volna a kapucsengőt, akkor jöttek vissza egy "kis levegőzés" után a szülők is, egyből sejtették, hogy Danihoz jövök, mondtam, igen, és együtt mentünk fel) elismerésre méltó volt, mert Flórának 16:30-kor el kellett indulnia, hiszen neki este 7-re kinn kellett, hogy legyen Törökbálinton, sikerült is majdnem percre pontosan elindulnia. Ketten maradtunk a szülők mellett, még próbálkoztunk egy rövid időre a routerem beállításával, de aztán feladtuk (a netkapcsolatnál kellett volna a felhasználónevet / a jelszót átállítani, de Dani nem kívánta kihasználni a lehetőséget), és a hálózati csatlakozót inkább visszadugtuk a notebookjába (amit egyébként még Karácsonyra kapott, így egy elég ütős gép, Windows Vistával alapból), és folytattuk az előkészülteteket. 16:50-re megjött a másik Dani is, a Dani dj-s haverja, de ez utóbbi tulajdonság rá a bulin nem volt jellemző, hiszen egyfolytában csak Linkin Park ment, de sebaj :D - lényeg, ami lényeg: ekkorra már úgy nagyjából előkészültünk, és még egy valakire vártunk: szintén oszttársuk, a Krisztián jött még el, aki hát eléggé debil gyerek volt a bulin, de sebaj, úgyis csak ezután jött a pokol, meg a pizza-uzsonna, köszönet érte Dani szüleinek! Folytatás következik!

Folytatás, 2009.03.18.: Tehát, ott tartottunk, hogy megjött a két srác, és uzsonnáztunk egyet. Ezután mindenféle Linkin Park-os meg paródiás YouTube- meg Videa-marhaság következett, engem egy kicsit fárasztott a téma, vagyis inkább untatott, úgyhogy én inkább kipróbáltam a V43-1346-modellt meg még egy-két további vonatot a jókora terepasztalon, mert Daninak még az is van, nem is kicsi méretű, nagyobb, mint egy "átlagos" méretű asztal, csak vonat nincs sok rajta, de attól még értékes és nem mindennapi darab! A vacsi se maradt el, akkor jött a 14 gyertyás torta, sajna egyikünknek sem jutott eszébe az elfújást levideózni, a fotó erre meg alkalmatlannak bizonyulna, de sebaj, lényeg, ami lényeg: mindenki kapott egy-egy hatod csokitortát, és jóízűen fogyasztottuk el. A bulinak természetesen még ekkor sem lett vége, csak 8 órától kezdve jöttek a búcsúzkodások, akkor ugyanis Krisznek mennie kellett, de azért volt még előtte egy kis idő egy kis tombolázásra is - itt Dani anyukája a 4 fiú között (engem is beleszámolva, meg Danit is) számokra húzott mindenkinek ki összesen 7*4 db ajándékot, ezek között nagyszámban voltak csokoládék, tollak, füzetek, rágógumik, biliárdgolyók (!) és hűtőmatricák. A "fődíj" (amiből csak egy volt) egy 208A típusú Pocket Calculator - Calendar Calculator (zsebszámológép és naptárgép egyben) volt, erre nekem sikerült szert tennem. :)

Aztán - mint már fent említettem - Kriszért pontosan (ez volt a másik extrém időbeli pontosság) - sőt, egy perccel korábban - 8-kor csörgött a kaputelefon, így tőle búcsúzni kellett, de háran még tudtunk közel háromnegyed órát szórakozni a terepasztallal, illetve rámásoltam Dani notebookjára az én USB-s winchesteremről a BVE 2.6-ot és az OpenBVE-t az összes általam meglévő pályával, azok szerelvényeivel, objektumaival, hangjaival együtt, igaz, a BVE 2.6 nem indult el, de ez szinte egyértelmű volt, lévén Mackoy 2002-ben még nem Windows Vistára tervezett játékokat, olvasható is az oldalán, hogy nem Vista-kompatibilis a játék, bár hibaüzenetet nem kaptunk. Ez már valami...csak elszállt, de nem panaszkodott. Akkor jó. Átnéztem az OpenBVE-re (közben egyszer már hívott Anny, hogy 20:30-ra legyek a Dózsánál, pedig elvileg 21:00-ig tartott a buli), azon belül is Vasutasádám két Sárbogárdról induló pályájára, név szerint a Sárb-Sárosdra (40-es vonal) illetve a Sárb-Börgöndre (42-es vonal (Sárb=Sárbogárd)). A grafikai beállításokat maximumra húztam fel, a notebookhoz ajánlott 1280*800@32 bites felbontáson, és mindkét pálya enyhén szaggatva, de játszható sebességel (kb 15-25 frame/sec-el futhatott a játék) futott, a betöltési idő is egész korrekt volt, azt mondom, hogy egy ilyen gép kéne nekem is. :) Már éppen kilépni készültem a játékból, amikor Nonó rámcsörgött, hogy "hol vagy már?" Nem túl jó hangulatban mondtam neki, hogy "most indulok", persze ő ilyen totál bekattant lett, mire odaértem, de gyorsan visszaugrok. (Még mindig olvastok? Oké, akkor folytatom. Tehát.) Hát nekem is mennem kellett emiatt, elpakoltam tehát a routert, a vinyót, meg amiket a tombolán nyertem, ezután lementem a lakás alsó szintjére kabátot fölvenni, apjuk kérdezte is Danit, hogy "ha Kriszt is lekísérted, őt is lekíséred, igaz?" Hát lementünk mindhárman. Búcsú a másik Danitól meg mindkét Dani anyjától, és "csövi, köszönök mindent, majd még jövök"! Szűk 5 perc után leértünk a metróállomás elé, ahol Anny és Nonó már nagyon vártak, gondolom, Nonó nem örült Daninak, bár akkor még tudta fegyelmezni magát. Amint azonban Daniék is elmentek, és mi leindultunk a metróhoz, Nonó szégyenszemre kifakadt, hogy "mi az istent csináltál, miért nem jöttél egyből meg, már tíz perce állunk ott?" Persze én sem hagytam magam: "Ha neked ez baj, miért nem jöttetek oda a házhoz?!" Nonó hülyeségét mutatja a következő válasz: "Hát én honnét tudnám, melyik a Botond utca, sohasem hallottam róla, azt sem tudom, hol van? Ez a 2. legrosszabb környék Józsefváros után!" Erre én: "Ha te csak kötözködni jöttél, jobb lett volna, ha egyből hazamész, és nem jössz te is ide!" Arra bezzeg nem volt esze annak a ...-nak (ide mindenki behelyettesíheti, amit akar), hogy inkább ne is jöjjön el, de mondjuk úgyse választott volna, mert biztos be... volna attól, hogy "milyen rossz emberek közé keveredett volna késő este útközben" a gyávája...ehh, Nonónak még van mit tanulni az illedelmességről, mert Anny is inkább engem pártolt a veszekedésben, hogy "ha egyszer ő jól érezte magát, akkor hadd maradjon még egy kicsit!" Szóval Nonó, no comment.

A buli ennek ellenére viszont istenkirálycsászár hangulatú volt elejétől végig, gratulálok a kiváló szervezéshez Szűcs család!